Hírek

D-vitamin, a napfény vitaminja – mégis, mi ez, és miért jó?

A napsütéses órák csökkenésével a gyakran „napfényvitaminként” emlegetett, minden ember számára nélkülözhetetlen D-vitamin kiemelten fontos az  immunrendszer támogatásában.

A D-vitamin (cholecalciferol, amit más néven D-hormonnak is neveznek a hatásmechanizmusa miatt) elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalcium-háztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása.

Nem számít klasszikus vitaminnak, ugyanis a vitaminok olyan élettanilag fontos anyagok, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. A szervezet nem táplálékkal jut hozzá, a növényi, illetve állati eredetű vitamin előanyagból, a provitaminból alakul ki, míg szervezetünk saját maga állítja elő a D-vitamint.

Szervezetünk D-vitamin-szintjéért elsődlegesen a bőrünket érő ultraibolya (UV-B) sugárzás felelős, a bőrünket érő napfény hatására a napfény UV-B sugarainak hatására képződik a bőrünkben. A már lesült bőrben megszűnik a képzése. 

Éghajlatunk miatt Magyarországon a lakosság D-vitamin-szintje rendszerint tél végére már nagyon alacsony.  A zsírraktárak 2-3 hónap alatt teljesen kiürülhetnek pótlás nélkül. Az egészséges felnőttek szükségletét fedezi, ha elegendő időt töltenek a napfényen. A szennyezett levegőjű nagyvárosokban élő emberek kevesebb D-vitaminhoz jutnak, mint a vidéken élő rokonaik, mert a füst és a köd elnyeli a nap ibolyán túli sugarait. A táplálkozással felvett mennyiség minimális, ezért a hiányállapot általában nem kerülhető el általa. 

Egy nemrég megjelent új tanulmány – The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology  (2020): 105751 kimutatta, hogy a D-vitamin fogyasztása akár 97% -kal csökkenheti az intenzív osztályra való felvétel kockázatát a Covid-19 megbetegedéseknél. Barcelonában napoztatják a Covid-os betegeket. 

Johns Hopkins kutatók azonosították az immunrendszer útját, amely megállíthatja a COVID-19 fertőzést. Megállapításaik alapján a kutatók úgy vélik, hogy a D faktornak nevezett fehérje gátlása szintén korlátozza azokat a potenciálisan halálos gyulladásos reakciókat, amelyek sok betegnél jelentkeznek a vírussal szemben.“

A D-vitamin típusai, forrásai és hatásai

Típusai

A D-vitamin (kalciferol) egy összefoglaló név, létezik D1-, D2-, D3 formája. A szervezet számára ezek közül a D3-vitamin a legjobban hasznosuló.

A D2-vitamin (ergokalciferol) a növényi eredetű elővitaminból, az ergoszterinből keletkezik ultraviola (UV-B) sugárzás hatására. Nagyobb mennyiségben az élesztő, néhány gombafaj és az anyarozs tartalmazza. Állati eredetű D2-vitamint pusztán néhány halmájolaj-féleség tartalmaz. 

A természetben előforduló D-vitaminok többsége a D3-vitamin (kolekalciferol), amely az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin elővitaminból alakul ki napfény vagy mesterséges besugárzás hatására. Az emberi bőr felszínét érő napsugárzás következtében szintén ebből az elővitaminból képződik a D3-vitamin. 

Mik a D-vitamin legfőbb forrásai?

A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a szükségletünket.

Megtalálható édesvízi és tengeri zsíros halakban (szardínia, hering, tonhal, lazac), halak májában (tőkehal), a máj és más belsőségekben, a tojássárgájában, vargánya gombában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, vaj), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk. 

A kielégítő D-vitamin ellátottság feltétele a szabad levegőn, napfényen való tartózkodás naponta minimum 15-30 percig. A téli, késő őszi és kora tavaszi napsugárzás még nem elegendő a D-vitamin-képződéshez, ezért tanácsos ebben az időszakban a szintetikus D-vitamin-pótlás. 

A D-vitamin-kiegészítést egyénre szabottan kell alkalmazni, figyelembe véve az életkort, az egészségi állapotot, az esetlegesen szedett gyógyszereket, a lakókörnyezetet, a szabad levegőn eltöltött időt stb.

Akár az elővitaminok, úgy a szintetikusan előállított D-vitaminok egyaránt a zsírokkal szívódnak fel a vékonybélből.

Egészséges ember számára az étrend-kiegészítő szedése nem jelent egészségügyi kockázatot, amennyiben betartja a szedési előírásokat. Fontos azonban, hogy kizárólag megbízható és jó minőségű terméket szedjünk. 

 

Mik a D-vitamin hatásai?

A D-vitamin szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez, amely a test első védelmi vonala a fertőzések és betegségek ellen. Gyulladásgátló, immunszabályozó tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvető fontosságú az immunrendszer védekezésének aktiválásához.

Régóta bizonyított már, hogy szükséges a csontképződéshez, gyermekeknél a csontrendszer és a fogak  fejlődéséhez, emellett elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből.

Hiányában gyermekeknél angolkór (rachitis), felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes D-vitamin hiányában beépülni a csontokba és a fogakba.

Mindemellett elősegíti a kötőhártya gyulladás kezelését, és fokozza az A- vitamin felszívódását.

Napfelkelte a Szabadság szobor mögött (Gellért hegy, Budapest)

 

Hozzájárul az egészséges izomfunkció fenntartásához, javítja a csont- és izomrendszeri megbetegedések tüneteit, javasolt hát és derékfájásnál, különféle gerincbetegségeknél, csontritkulásnál, sokízületi gyulladás esetén.

Jelenleg kutatásokat végeznek, melyekben azt vizsgálják, hogy gátolja-e a daganatos sejtek képződését.

Az American Medical Association Journalban közzétett 2006-os tanulmány szerint a sclerosis multiplex kockázatának csökkentésében is szerepet játszhat.

A- és C- vitaminnal együtt szedve megóvhat a náthától, így hozzájárul az influenza kialakulási valószínűségének csökkentéséhez is egy 2010-es kutatás szerint.

Egy kínai tanulmányban például megfigyelték, hogy az autoimmun pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők 82 százalékánál D-vitamin-hiány is fennállt. A Hashimoto-féle pajzsmirigy betegség kezelésében pozitív eredményeket értek el a Natural Medinie Journal cikke és további kutatások szerint.

A D-vitamin szerepe a kalcium-anyagcserében

Ha a vérben lévő kalcium mennyisége csökken, a D-vitamin inaktív előanyaga aktív D-vitaminná (kalcitriol) alakul, ami a parathormonnal együtt kalciumot szabadít fel a csontokból, így a szervezet több kalciumot tud felvenni a bélrendszerből, és a vér kalciumszintje is emelkedik.

Ha a szervezetben elegendő kalcium van, kevesebb aktív D-vitamin termelődik. 

 

Mitől alakulhat ki a hiánya? 

Abban az esetben áll fenn a hiány gyanúja, ha a D-vitamin anyagcsere valamilyen oknál fogva zavart szenvedett, ilyenkor az orvos a vér megemelkedett kalciumszintjének okára kíváncsi.

  • Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet
  • Főleg idős embereknél fordul elő, vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése esetén
  • Hiányos táplálkozás
  • A belekből való csökkent D-vitamin-felvétel (pl. coeliakia)
  • Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekek)
  • Bizonyos gyógyszerek szedése (antiepileptikumok)
  • A vese fokozott működése
  • Nefrózis szindróma
  • Vesefunkció-zavarok
  • Mellékpajzsmirigy- alulműködés
  • Pajzsmirigy-túlműködés
  • Angolkór (rachitisz) egyes típusaiban
  • Kadmium mérgezés miatt 

 

Mikor fordulhat elő túl magas D-vitamin-szint?

  • Heparin terápia
  • Erős UV sugárzás
  • D-vitamin túlzott mértékű bevitele
  • Boeck-kór. Tuberkulózis
  • Mellékpajzsmirigy-túlműködés
  • Pajzsmirigy-alulműködés
  • II-es típusú rachitisz esetén (angolkór)
  • Veseátültetés után

 

Érdekelnek egészséggel kapcsolatos írásaim? Iratkozz fel most!
Érdekel

A D-vitamin pótlása nem csupán egészséges embereknél, a civilizációs betegségek megelőzése miatt is fontos.

 

D-vitamin

D-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségek és állapotok 

D-vitamin-hiányra utalhat felnőtteknél a csontok gyengülése (pl. csontlágyulás, csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcsök és a gyorsan romló a fogak.

Gyermekek esetén a D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet.

Az eddigi kutatások eredményei mára igazolták, hogy a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában is szerepet játszik:

  • a csontritkulás,
  • a daganatos kórképek,
  • az idegrendszeri bántalmak,
  • a cukorbetegség,
  • az asztma, 
  • és a szív-érrendszeri betegségek, de
  • negatív hatása van az immunrendszer működésére is.

Bizonyított tény, hogy krónikus betegek esetén a D-vitamin szintjének normalizálása drasztikusan csökkenti a halálozás kockázatát:

  • a szív és érrendszeri halálozás esetén 60,
  • a tumoros halálozások körében 59,
  • minden egyéb eredetű halálozást tekintve pedig 49%-os kockázatcsökkenés érhető el.

Kiknek és mikor ajánlott a pótlás?

  • A téli és a tavaszi hónapokban egészséges felnőtt emberek számára javasolt a D-vitamin-kiegészítés a hiányállapotok megelőzése érdekében.
  • Több D-vitaminra van szükségük a nagyvárosokban élő embereknek (a magasabb légszennyezés jobban elnyeli az ultraibolya-sugarakat), és azoknak, akik kevés időt tartózkodnak a napfényen, mint például az éjszakai műszakban dolgozók.
  • Emellett a várandós és szoptatós kismamák, illetve a fogamzásgátló tablettát szedő nők igényelnek pótlást ebből a zsírban oldódó vitaminból.
  • A gyermekorvos minden esetben elrendeli csecsemők számára a D-vitamin adását a megfelelő csontozat fejlődése érdekében.
  • Idősek számára is fontos a pótlás, ugyanis a kor előrehaladtával csökken a szervezet D-vitamin-szintetizáló képessége.
  • Egyes gyógyszerek szedése esetén a kezelőorvossal egyeztetve történjen a D-vitamin pótlása. 

Hogyan pótolható a D-vitamin?

  • A D-vitamin (D-hormon) zsírban oldódó vitamin, melynek legfőbb előnye, hogy lassan ürül ki a szervezetből, vagyis a pótlásáról nem szükséges napi rendszerességgel gondoskodni, így akár a heti vagy havi bevitel is elegendő lehet.
  • Elsődleges szempont a napfényen töltött idő a kora tavasztól késő őszig tartó időszakban, azonban sokan óvakodnak a naptól, főleg déli órákban a káros sugárzások és a melanoma veszélytől való félelmek miatt.
  • A D-vitamin-pótlásra a kezelőorvos által rendelt, megfelelő adagban szedett gyógyszerkészítmények alkalmasak.
  • A D-vitamin-kezelés során a kezelőorvos által szükséges mennyiségűnek ítélt gyógyszeres kalciumpótlás is szükséges.

Mik növelhetik a D-vitamin-hiány kockázatát?

  • diabetes egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (pl. epilepszia elleni készítmények)
  • zavarok (cisztás fibrózis, gyulladásos bélbetegség, lisztérzékenység, laktózintolerancia, gyomorszűkítő műtét)
  • granulómás betegségek (pl. sarcoidosis, tuberculosis, histoplasmosis)
  • hasnyálmirigy-elégtelenség
  • mellékpajzsmirigy-túlműködés
  • idős kor (>65 éves férfiak és >70 éves nők) és idősotthonban élők
  • korábbi D-vitamin-hiányos állapot
  • krónikus gyulladásos betegségek
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
  • krónikus vesebetegség
  • limfómák
  • májbetegség
  • nem traumás eredetű csonttörések előfordulása csontlágyulás (oszteomalácia)
  • csontritkulás (oszteoporózis)
  • súlyos elhízás (testtömegindex >30 kg/m2)
  • vegán étrend

 

Hogyan bizonyítható a D-vitamin hiánya?

A szervezet D-vitamin ellátottságának mérése: 25-OH-D-szint a vérben.

Amióta a kutatások bizonyossá tették, hogy a D-vitaminnak jelentős szerepe van az egészségünkre nézve, nagymértékben nőtt a D-vitamin szérumszintjére vonatkozó vizsgálatok gyakorisága is.

A kalcidiol (25-OH-D) szint meghatározását egyszerű vérvétel útján bármelyik kezelőorvos kérvényezheti, azonban a szakmai körökben inkább az az elfogadott eljárás, ha a D-vitamin-ellátottság rutin ellenőrzését azoknál a betegeknél végzik el rendszeresen, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába sorolhatók.

  • Normál 30 ng/ml vagy 75 nmol/l
  • Hiány 20 ng/ml vagy 50 nmol/l Súlyos hiány 10 ng/ml vagy 25 nmol/l

Az őszi-téli időszakban az éghajlati sajátosságból fakadóan érdemes külön figyelmet fordítanunk a rendszeres D-vitamin-pótlásra, mellyel számos komoly betegség kialakulását előzhetjük meg.

 

 

Rövid aura és csakra tisztító meditáció Legutóbbi bejegyzések