Szolgáltatások

Természetes immunerősítés

Immunrendszerünk megerősítésében, működésének helyreállításában elsődleges szerep jut az egészséges táplálkozásnak és életmódnak.

A stressz kiváltotta immungyengeség esetén a lelki bajok rendezése, a stresszcsökkentő módszerek alkalmazása elengedhetelen. Jó hatású a nevetés, a kinezilógiai módszerek, a relaxáció, a meditáció.

A legfontosabb imunerősítő a Szeretet.

Immunerősítő módszerek még: a jóga, a csakra harmonizálás, a zeneterápia, a színterápia, a mikrobiológiai kezelés, az oxigénterápia, az enzimterápia, az akupunktúra, a Bach-virágterápia, a bioenergetikai-, valamint a biorezonanciás kezelés, az elektroneurális terápia és a pszichoterápia.

Komoly immungyengeség esetén érdemes megpróbálkozni egy orvosilag újonnan használt immunerősítő módszerrrel, a sajátvér-terápiával. Ilyenkor vénás vért vesznek a betegtől, s azt közvetlenül, vagy valamilyen előkezelés után vagy az izomzatba, vagy a bőr alá visszajuttatják.

 

Legyengült az immunrendszered, gyakran lebetegszel? Életmódtanácsadásra van szükséged?
Érdekel

Táplálkozás

Immunrendszerünk 85 %-a az emésztőcsatornánkon múlik.

Naponta mintegy 12 gramm antitest képződik és választódik ki a bélfalon keresztül a test belsejébe. Az immunrendszer viszont csak egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre, ami sajnos – az antibiotikumok szedése következtében – szinte minden embernél nagy mértékben károsodott.

Fontos tehát regenerálni azt, egyrészt célirányosan, Tudatosan odafigyelünk táplálkozásunkra. Csak a bélrendszerben mintegy 300 különböző mikroba tenyészik; hogy hasznosak vagy károsak telepszenek-e meg bennünk, azt naponta mi magunk határozzuk meg az elfogyasztott ételekkel. Amit megeszünk, az közvetlenül befolyással van a bélflóra összetételére. Egészséges bélmiliő a teljes értékű táplálkozás révén képződik, amely bővelkedik a friss, nyers, rostos ételekben.

Immunrendszerünk megerősítésében, működésének helyreállításában tehát elsődleges szerep jut az egészséges táplálkozásnak. Kulcsfontosságú lépés a fehérjebevitel csökkentése, hiszen a többletfehérjétől a szervezet savbázis-egyensúlyát felborító savak keletkeznek, márpedig savas környezetben az immunrendszer gyengébben működik.

Savasító hatásúak a halak, a húsfélék, a tojás, a finomított ételek (fehér liszt, fehér cukor), a vaj, az állati zsiradékok, magas, magas fehérjetartalmuk miatt az olajos magvak (hiába növényi eredetűek), valamint a szója.

Enyhén lúgos állapotban tarthatjuk viszont szervezetünket, ha minél több nyers ételt – különösen nyers zöldségeket – fogyasztunk, amelytől immunrendszerünk is erősebben fog működni. Kiváló lúgosító hatású a burgonya, a nyersen fogyasztott leveles zöldségek, a hagyma, a fokhagyma, a sárgarépa, a saláták és a fűszernövények. Bár egyes gyümölcsök savanyú ízűek, mégis lúgosítanak, ha nem keverednek a gyomorban semmivel, azaz ha üres gyomorba kerülnek!

Egy orvosi kísérlet tanúbizonyságai szerint hőkezelt étel fogyasztása után két-három órán keresztül a limfociták száma és az immunrendszer aktivitása lecsökken, tehát az ember jobban ki van téve a különböző betegségeknek, míg nyers étel fogyasztásánál ez a folyamat nem indul be.

Étkezés szempontjából mindenképpen figyelmet kell fordítanunk a sav-bázis-egyensúly fenntartására. Ha az ember savasító ételeket – pl. húsféléket, tojást, sajtot, cukros ételeket stb. – eszik, akkor gyengíti, ha lúgos ételeket – pl. zöldségeket, hántolatlan gabonaféléket, burgonyát stb. – fogyaszt, erősíti az immunrendszerét.

A táplálkozás és immunrendszerünk állapota összefüggéseinek tárgyalásából nem hagyhatjuk ki a túlsúly kérdését, két okból sem. A túlsúly az orvosi kutatások bizonysága szerint csökkenti az immunitást – jelentősen visszaveti a T-ölősejtek és a makrofágok működését -, ráadásul a nyugati világban az emberek mintegy harmada kifejezetten elhízott, másik egyharmaduk pedig „csak” túlsúlyos, azaz meglehetősen sokakat érintő problémával állunk szemben.

A megemelkedett koleszterin- és vérzsírszint szintén csökkent immunműködéshez vezet, nem csoda hát, hogy túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint normális testsúlyú embertársaik körében.

A káros szenvedélyek szintén károsan befolyásolják az immunrendszer működését.

Alkoholos befolyás alatt kimutatható mértékben kevesebb az immunsejtek száma; a nikotin már egészen kis mennyiségben rontja a védekezőrendszer teljesítőképességét; a koffein pedig az immunrendszer-gátló hormonok elválasztását serkenti. Érdemes hát felhagyni mind a cigarettával, mind a fekete kávéval és teával, s persze az alkohollal is, ha szeretnénk egészségesebb életet élni.

 

Ortomolekuláris medicina

Mivel az immunfolyamatokban közvetlenül résztvevő sejtek, szövetek anyagcseréje vitaminfüggő, ezért a napi vitaminszükséglet fedezése meghatározó tényező az immunrendszer aktivitása szempontjából.

Az immunrendszer helyes működéséhez nélkülözhetetlen például a béta-karotin, amely egyben antioxidáns hatású is. Specifikus hatást fejt ki az immunrendszerre: növeli a T-limfociták számát. Sok béta-karotint tartalmaz többek között a kajszibarack, a brokkoli, a csicsóka és a tökfélék.

Közismerten vírusellenes hatású még a C-vitamin, mely a citrusfélékben, a csipkebogyóban, a paradicsomban, és bizonyos fűszernövényekben – például a petrezselyemben – található meg.

Szervezetünk immunvédelme szempontjából fontosak továbbá a B-vitaminok. A kimutatások szerint B2-vitaminhiány esetén az immunrendszer gyengül, B6-vitaminhiány esetén a limfociták száma csökken. B2 vitamin található a dióban, a sörélesztőben, a kukoricában, a salátában és a káposztában; természetes B6 vitaminforrás szintén a káposzta és a sörélesztő, illetve a mák és a napforgómag.

Az E-vitamin fontosságát egy harminckét felnőtt emberen végzett teszt is bizonyítja: az alanyok egyik fele E-vitamint kapott, a másik fele placebót; az E-vitamint kapó csoportnak javultak az immunértékei, a placebót fogyasztóknál viszont nem történt változás. Sok E-vitamin található a hidegen sajtolt olajokban, illetve az olajos magvakban.

A nyomelemek közül a cink segíti a T-limfociták érését, a szelén hatására pedig nő az antitestek száma; ez tehát a két fő immunerősítő.

Dr. Busika több ezer élelmiszert tesztelt betegeken és egészségeseken egyaránt, a tekintetben, hogy melyek fokozzák leginkább az immunrendszer működését. Eredményei alapján „ehető immunitás”-nak tulajdonította a teljes értékű gabonaféléket, a búzacsírát, a szezámmagot, a citrusféléket, a barnarizst, a zellert, a spárgát (e zöldségnek kifejezetten magas a szeléntartalma) és a fokhagymát.

Az immunrendszert erősítő ételek 99%-a növényi eredetű, és ez nem véletlen. Minél több friss-élő, növényi eredetű ételt tartalmaz az étrendünk annál erősebben müködik az immunrendszerünk.

Aroma- és Litoterápia

Az immunrendszert erősítő illóolajokat – eukaliptusz-, édeskömény-, fokhagyma-, levendula-, citromfű-, borsmenta- és rozmaringolaj – akár belsőleg is használhatjuk, akár a fürdővízhez cseppenthetjük, vagy párologtathatjuk is őket. (Vannak, akik fokhagymaolajjal bekenve magukat, az összes fertőző beteget távol tudják tartani maguktól…)

A kövek, drágakövek közül immunerősítő hatású, ezért akár marokkőként használható, vagy ékszerként hordható – a lényeg, hogy a kő az aurán belül helyezkedjen el – az akvamarin, az ametiszt, a kék kvarc, a turmalin és a jádekő. Ha valakinél valamilyen súlyos immunrendszeri probléma lép fel, érdemes zöld turmalint beszereznie, és azt folyamatosan a csecsemőmirigy felett hordania.

Hátfájós sztárok. TV2 Aktív