Válasz
A porckorongsérvnek a gerincoszlopot alkotó csigolyák közötti porckorongok előboltosulását nevezzük, ami az gerincvelő ill. az abból kilépő ideggyökök nyomása révén fájdalmat vagy zsibbadást, továbbá idegrendszeri kiesési tüneteket (érzészavar, bénulás. reflexkiesés, vegetatív eltérések: vizelési és székelési zavarok) okozhat, de maradhat tünetmentes is.
A genetikai tényezők, illetve terhelés együttes jelenléte okozza. Fokozottabb veszélynek vannak kitéve a túlsúllyal élők, valamint a ritkán, felügyelet nélkül intenzíven sportoló egyének.
Az általános vélekedéssel ellentétben nem egy hirtelen, rossz mozdulattól alakul ki, hanem egy hosszas folyamat eredménye, melynek ez a rossz mozdulat csak az utolsó mozzanata.
A porckorongsérvet a porckorongok természetes kopása (degenerációja) váltja ki. A degeneráció során a porckorongok nagyjából a 20-as éveink végétől elkezdenek folyamatosan vizet veszíteni, így elvesztik rugalmasságukat is. A porckorongok ezáltal egyre kevésbé lesznek ellenállóak, sérülékenyebbé válnak, ezért nagy, vagy hirtelen terhelés esetén a gyűrűkön mikro szakadások és repedések keletkeznek. Az elgyengült gyűrű falon a puha, belső rész fokozatosan előretör, először kialakul az előboltosulás, majd, ha át is szakítja a gyűrűt, kialakul a sérv.
A porckorongsérv és előboltosulás esetén összességében a tüneteken lehet különféle (hagyományos orvoslási, gyógytorna, masszázsterápia) beavatkozásokkal javítani, akár panaszmentessé tenni a pácienst, de a betegséget önmagában meggyógyítani, azaz meg nem történté tenni nem lehet. Életmódot is kell váltani.
